Dóri:Hozzád száll,
Zoli:ez a lobbanó mécsláng,
D:s az éj sötétjén, lelkem mélyén izzó,messze fénylő szó.

D:Papa, ugye hallasz?
Z:Papa, ugye láthatsz?
D:Papa, ugye látsz az éjen át?
Z:Papa mondd,hogy itt vagy!
D:Papa, ugye szólsz majd?
Z:Papa, ugye nem hagysz félnem többé...?

D:Messzetűnő éveimből millió szempár néz vissza rám,
Z:hová tűnt hát a pillantás, amellyel tőlem búcsúztál?
Az éj miért sötétebb?
D:A szél miért keményebb?
Közös:Mondd, miért rémít úgy minden most, hogy nem vagy már velem!?

Z:Papa, mondd hogy értesz,
D:megbocsájtasz mindent!
Nem tehettem, hidd el semmi mást!

Z:Hangom ahogy felszáll,
D:eljut ugye Hozzád, áttörve az éj
K:sok bolygó hangján...

Z:Emlékszem a könyvekre, a hitre, melyre Te tanítottál,
D:de van-e könyv,amely segít legyőzni mindazt ami vár...
a fák ilyesztő árnyát, a Hold elárvult arcát?
Z:Nézem mintha más lennék, s Te nem szólsz rám, Apám...

D:Papa,úgy szeretlek!
Z:Papa,ugye érzed?
D:Várom,hogy egy csókkal
K:szép, jó éjt kívánj!