Szórd féltett kincseid szét, hogy szíved lángja másnak is égjen
Túl nagy kint a sötét, hát légy te a napfény mától az égen
Mondd mire vársz, mondd miért félsz, a pillanat van, csak ennyi az élet
Nincs, ami volt, nincs, ami vár, itt és most kell élned

Gyere szállj, szállj, szállj velem
Egy vulkán robban idebenn, s idefenn
Szólít a végtelen táj: hogy szállj

Bár néha úgy tűnik még, hogy életedet a bőrödön érzed
Mégis messze a vég, hát éld át most velem ezt az egészet
Mondd mire vársz, mondd miért félsz, a pillanat van, csak ennyi az élet
Nincs, ami volt, nincs, ami vár, itt és most kell élned

Gyere szállj, szállj, szállj velem
Egy vulkán robban idebenn, s idefenn
Szólít a végtelen táj
Gyere szállj, szállj, szállj velem
Egy vulkán robban idebenn, s idefenn
Szólít a végtelen táj: hogy szállj

Védőháló nélkül élek, s kérlek
Éld át azt amit érzek, Jöjj, és szívből

Szállj!
Szállj Velem!
s idefenn szólít a végtelen táj
Gyere szállj, szállj, szállj velem
Egy izzó vulkán robban idebenn,
És itt fent mindig szólít a végtelen táj

Gyere szállj, gyere szállj, szállj (gyere szállj)
Egy vulkán robban idebenn,
S idefenn szólít egy végtelen táj: Hogy szállj!