Meggyógyít, ha így néz rám...
no lám... már nem is fáj...
és néhány csepp eső...
nekem már úgysem árt...
Így jó... hisz itt van, s átkarol...
Egész testével óv...
Ne még... ne mozduljon...
Esőn...a virág...szirmot bont..

Te élni fogsz, 'Ponine, hisz Isten lát!
Bár volna szó, mely néked orvosság...!

Csak tartson így a karjában...
oly könnyű így ... oly gyöngéd!

Adnék én száz életet!
Bár tudnám, hogy tegyem!...
Ne félj, nem hagylak el...

Csak néhány csepp eső,
s a múlt... oly fényes-tiszta már...
Csak mindig így legyen,
míg élek érezzem...
hogy átölel... s hogy jó hozzám...!
Az út,a melyen jár...áldott legyen!
Az ég is tisztul már...szólít a csend...
S a lélegzete melegén,
szívem most hazatér...

Hisz meggyógyít,
ha így néz rám...
Oly jó, már nem is fáj...
És néhány csepp eső...
nekem már úgysem árt...
hisz itt van, átkarol...
Egész testével óv...
S talán ha elalszom...
esőn...a virág szirmot...