Művészetem a nagy siker –

csak így könnyű a műfaj!

Nem izgat más, egy táblás ház,

s a publikum, míg ránk nem un!

Na jó, ez a tudás nincs túl nagy becsben,

annál ki nagy-nagy művész!

De higgyék csak el, nem könnyű ez sem,

hisz kasszasiker mindig kell!

Egy csipetnyi ész, meg egy csipetnyi szív,

egy csipetnyi varázs, meg látvány!

Pár vaskosabb vicc, pár jópofa hecc,

egy disznó, meg egy hős!

Ha örvend a fül, és ha örvend a szem,

egy kis szaftos botrány se hátrány!

A ruhák, a díszlet, s a fény kell – igen!

Meg egy hős, aki még nem nős – mint én…

Kell egy férfi és egy nő, meg csodás ötletek,

Mert az élet úgy, amint van, nem kell senkinek!

A nézők egyre gyűlnek, s pisszenetlen ülnek,

Schikaneder: egy jel s mehet a függöny fel!

Egy csipetnyi ész, meg egy csipetnyi szív,

egy csipetnyi varázs, meg játék!

Egy Szentivánéj, egy kis harc, egy kis kéj –.

a nép csak cirkuszt kér!

Egy véres viszály, meg egy zsémbes király,

egy jóslat, egy komor kísértet!

Végy egy csipetnyi borsot, egy kevés sót –

a nép csak cirkuszt kér- pénzér’…

Hisz csak azt mondjuk el, amit mindenki sejt,

hogy Földünk nem más, mint egy furcsa színház!,

S hogy benne minden férfi, meg nő színész,

s a taps annak jár, ki nagy-nagy cirkuszt csap mindig!

Táncosokkal: Mert kell egy csipetnyi ész, meg egy csipetnyi szív,

egy kevés kis merész varázslat!

Ha örvend a fül, és ha örvend a szem,

a ruhák, a díszlet, s a fény kell – igen!

Pár kórista lány, pár pofás színész,

egy csipetnyi szív, no meg ész!

Kurz und gut:

Jegybevétel, semmi más, nem vitás –

meg egy irdatlan jó komédiás – mint én...